Kétszázmillió forintnyi támogatást szán testvértelepülési programok megvalósítására a nemzetpolitikai államtitkárság, melynek fő célja a magyar-magyar kapcsolatok erősítése.

A magyarországi önkormányzatok és kárpát-medencei országok, így Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, de Ausztria önkormányzatai között is a meglévő együttműködések elmélyítését kívánják elősegíteni, továbbá a tapasztalatcserét és a tudás átadását ösztönözni – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Budapesten.

A Magyarság Házában tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy szeretnék a magyar történelemhez fűződő eseményeket és a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, közösen megvalósítandó programokat támogatni, sőt, a testvértelepüléseken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködését is segíteni. Támogatni kívánják továbbá kulturális örökségünk ápolását, a kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységeket és új testvértelepülési kapcsolatok kiépítését – mondta sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János.

A felhívásra magyarországi települési önkormányzatok jelentkezhetnek, és a pályázatban be kell mutatniuk, hogy mely – legalább egy – határon túli településsel együttműködve kívánják a programot megvalósítani. Olyan önkormányzatok is pályázhatnak, amelyeknek még egyáltalán nincs testvértelepülési kapcsolatuk, de szívesen hoznának létre ilyet. Elsődleges szempont a magyar-magyar kapcsolatrendszer elmélyítése – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki azt is elmondta, idén új elemként jelentkezik, hogy megyei önkormányzatok is pályázhatnak.

A vissza nem térítendő támogatás összege ötszázezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet és míg tavalyelőtt a keretösszeg százmillió forint, tavaly pedig százötvenmillió forint volt, addig az idén ismét további ötvenmillióval emeltek rajta, vagyis összesen kétszázmillió forintnyi támogatást fognak szétosztani. Az elnyert támogatásból a programok lebonyolításának költségei (programokhoz kapcsolódó anyagbeszerzés, szolgáltatások, a programokhoz kapcsolódó személyi kifizetések és azok járulékai) finanszírozhatók.

A megvalósítási időszak 2017. május 1-től 2018. április 30-ig tart, a benyújtási határidő pedig közép-európai idő szerint 2017. március 31-e, 14 óra.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a megvalósult programokra példaként említette a testvértelepülések tavaly megrendezett találkozóját Győrasszonyfalván, a határon átívelő fúvószene-jubileumi testvértelepülési találkozót és fúvószenei fesztivált Téten, a XVIII. Kukoricafesztivált Bábolnán és testvértelepülési kulturális gyermektábort Zalakomárban.
Potápi Árpád János elmondta, hogy a tavalyi 440 pályázatból 189, vagyis az összes pályázat 40 százaléka nyert, és az önkormányzatok jelentős része szinte már előre számolt az összeggel. Mivel a magyarországi önkormányzatok jelentős részének több külhoni kapcsolata is van, ezért általuk eddig összesen 440-450 határon túli magyar önkormányzat kapcsolódhatott be a programokba, de az idén ez a szám akár az ötszázat is elérheti – tájékoztatott a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, akitől azt kérdeztük, hogy mennyiben függ a pályázat a földrajzi fekvéstől, hiszen Magyarországnak Szlovákiával van a leghosszabb határa?

– Semennyire sem, – hangzott az államtitkár válasza, – ugyanis ez a kétszázmillió forint arra lesz elegendő, hogy 200-220 magyarországi önkormányzat pályázatát támogassuk, amely által 450-500 határon túli magyar önkormányzat szervezeteit tudjuk megmozgatni. A felvidéki magyar önkormányzatok és rajtuk keresztül a magyar egyházi és civil szervezetek, sportegyesületek így tudnak részt venni a különböző programokon.

Nemcsak magyarországi szervezeteken keresztül?

Azért nem, mert a legtöbb ilyen testvértelepülési programra az önkormányzatok valamennyi testvértelepülésüket meghívják és a legtöbb településnek elég kiterjedt kapcsolatrendszere van, de ha nincs hivatalos testvértelepülési kapcsolatuk, egyébként a nem hivatalosakat is meg szokták hívni, de a pályázat azt is lehetővé teszi, hogy újabbakkal is felvegyék a kapcsolatot.

Az eddigi évek tapasztalatát vizsgálva, mekkora a felvidéki települések aktivitása?

Körülbelül ugyanakkora, mint a többieké, bár azt látni kell, hogy Magyarországon a felvidéki szervezetek eléggé aktívak, hiszen az 1946 és 1949 között onnan kitelepítettek vagy elűzöttek nagy része vagy a határ mentén telepedett le, vagy pedig a déli országrészben, Nagykanizsától egészen Békéscsabáig – egy hosszú sávban. Egyébként tapasztalataink szerint egészen aktív életet élnek és tartják az otthoniakkal is a kapcsolatot.

A pályázati felhívás és a pályázati anyagok megtekinthetők itt.